Nagyon szerettem volna ma arról írni, hogy a múltkor nem is azt ünnepeltük, hogy a Reisz bácsi száz éve forgat, hanem azt, hogy befejezte, és Csehországban, valami kedves fürdővárosban ennek annyira örülnek, hogy szeretnék levetíteni a filmet a fürdőzőknek júliusban. Ettől mindenki nagyon boldog.
Aztán sajnos reggelre kiderült, hogy egyáltalán nem tudhatjuk, hogy szabad-e ilyesmiket leírni, mert mi van, ha valamelyik miniszter például lábgombát kapott egy cseh fürdővárosban, ezért utálja? Vagy ha egy kormánybiztosasszonynak ráragadt a fejére a gumiúszósapka, amit csak jelentős hajáldozatokkal tudott aztán lefejteni? Vagy egy államtitkár egyszerűen utálja a filmeket, mert tinikorában direkt azért vitt el egy horrorra randizni egy lányt, hogy óvón magához vonhassa a félelmetes részeknél, de kiderült, hogy nem bírja végignézni, a lány meg csak röhögött?
Nem tudhatjuk. Nem kockáztathatunk.
