Tivadar - Isten ajándéka

Bicsibocs, hogy nem jelentkeztem tegnap, nem amiatt volt, mert a hekkelés miatt kifolyattam Stünczi vérét, ezért a fiatalkorúak börtönébe vetettek. Úgyhogy nyugi.
Hanem elmentünk nyaralni. Ha tele kellene írni egy könyvet arról, hogy mi a legjobb hely a világon, akkor én minden oldalra Surányt írnám. Surányban úszik a Duna, ami egy nagyon szép, nagy folyó. Bele lehet futni, aminek Muterék mostanában annyira nem örülnek, nemtom, mért; csak azért, mert tél van, még működik a víz, inkább a kacsákra hallgatok, mint rájuk, mert ők a lábujjukat se dugják be. Aztán azon persze már röhögnek, hogy gőzölgök. Szauna, bazmeg. Na mindegy. A Stünczike is adja ilyenkor a vagányat, de azért mindig nagyon figyel rá, hogy a hasa meg a lelke ne érjen bele a vízbe. De most szüksége volt a hűtésre, mert előtte egy napig folyamatosan lihegett. Fater meg is állapította, hogy szerinte ez már a tüzelés. Én nem tudom, a Fater hogyan képzeli el ezt a tüzelés dolgot, de én eddig azt hittem, ez egy ilyen elvont fogalom, úgyhogy most kicsit beszartam, hogy mi van, ha Stüncz tényleg lángra kap majd egy pillanatban. Szegényke. Szegény én, remélem, lesz előtte valami jelzősziréna. Utána meg a parázs fölött esetleg süthetnénk szalonnát. Na mindegy, ezzel ráérünk.
Az is van még a Stünczivel, ami szintén nem jó előjel, hogy ha beszáll az autóba, akkor elkezd levedzeni. Nám nyáladzik, hanem folyik a víz az arcából, egy idő után felhabosodva a szexi női szakállán. Ez láthatóan nem zavarja, de hát mi zavarja a Stünczit ebben az életben? teszem fel a költői kérdést. Olyan sok minden nem. Muterékat annál inkább, néha letörölgetik a fejét papírtörlővel, tök fölöslegesen. Muter szerint allergiás a fűtésre, Fater szerint viszont a levedzése pszichoszomatikus. Igazán kíváncsi lennék, hogy mégis mi okozott sebeket Stünczi lelkén, de sajnos Fater itt elakadt a gondolatmenetben, én pedig azt sejtem a dolog mögött, hogy a családunk egy kissé túlságosan elmélyedt a lélektanban, csak bele ne fulladjon. Szerintem inkább valami misztikus-szimbolikus ügy van a háttérben, nem igaz, hogy senki másnak nem esik le: tűz és víz! Stünczinek melege van és levedzik. Lehet, hogy hamarosan nagy dolgok történnek! Vagy nem.
Egyébként ez az autózás-ügy nem régóta burjánzott el nálunk. Fater, ugye, motorral járt, ami nem túl közösségi, viszont menő. Akartak nekem oldalkocsit venni, amiben loboghatott volna a fülem, meg pilótaszemüveget, meg bőrsapkát, aztán rájöttem, hogy nem gondolják komolyan. Viszont Muter közben lejogosítványozott, úgyhogy elkezdtük használni a Blokkosatót (?). Eleinte mindenki komolyan aggódott, mert a Muter sajnos nem tartotta magában, amikor éppen úgy érezte, hogy nincs kontrollja a gépjármű fölött, hanem ujjongva bejelentette, hogy teljesen elképzelhetőnek tartja a frontális találkozást a szembe sávval. Ennyit a nyugodt gyerekkorról. Mindenesetre akkor a Fater belátta, hogy a jövőnk érdekében most kell fellépni férfiként, úgyhogy ő is lejogosítványozott, megint, mert az ilyesmit nem adják könnyen, különböző kerékmennyiségre másik engedély kell. Amikor a Muter megkapta a kártyáját, akkor belerajzolta magát painttel egy autóba, viszont mikor a Fater is, akkor ő inkább végignézett 11.384 darab hirdetést. Mindenki úgy reagál az eseményekre, ahogy a képességei engedik, ugye.
Ebből az lett, hogy mikor Fater már egy hete nem aludt, viszont csodálatos és átlátható táblázatokkal rendelkezett számtalan eladó autóról, akkor beültek a Gábor bácsival a Gábor bácsi autójába, a Bömbibe (olyan furák ezek az autónevek, semmi értelmük - bár az is igaz, hogy az MTA-n azóta megnéztem és tudjátok, mit jelent Irma neve? Hmm? Semmit, ismeretlen eredetű. Csodálatos, a latinok mondtak erre valamit, mikor még voltak.) Szóval akkor a Gábor bácsival nagyon sokszor körüljárták a Kabriót a hidegben, aztán megint és megint, aztán megvették. Aztán vertük rá a pöcörőt egy darabig, de elkezdtek róla le- meg kipotyogni a dolgok, úgyhogy azóta a Kabrió Kertben ácsorog, vár rá, hogy elvigyék Laci bácsihoz, aki majd megbabusgatja. Úgyhogy most megint Blokkosató, amit én szeretek, amióta enyhült a hányásszag.
De Surány. Surány a Dóra néni rezidenciája, Faterék arra használják, hogy minél kevesebbet kelljen megmozdulni, én meg arra, hogy minél többet. Én szerintem elég jól tudok akklimatizálódni, csomót dumálok mindenkivel, aki mellett elsétálunk, meg kacsák, meg láp, meg ilyesmi. Stünczi persze egy városi nő, de azért próbálkozik, mert lelkes. Surányban mindegy, hogy süt a Nap vagy nem, mert mindig a legeslegtökéletesebb szag van az egész világon.